MI, LENNE HA (imagine)

KIÁLLÍTÁS

GARAGE GALLERY,

KÖZTÉR 18 COMMUNITY CREATIVE SPACE,

BUDAÖRS,

2022

Csomay Zsófia
Mi lenne ha (Imagine) kiállítás megnyitó szövege
Mottó:

"kis túlzással boldog vagyok"
A „kis túlzással”-nem foglalkozom, csak a boldogsággal. Nemcsak Kinga - Én is
boldog vagyok attól, ami itt történik és látható. Hogy van-vannak nők-férfiak, akik a zord
valóság kellős közepén képes-képesek egy különös saját valóságot teremteni, amibe most
mi is beláthatunk: képpel-tárggyal-szóval-szeretettel.
A vers, a hang tárggyá - a tárgy szóvá, hanggá, különös üzenetté lesz.
Széttöredezettségében új életet kap. S mindez átlengi a szereplők lelke. Születésről,
halálról, munkáról, építésről mesélnek.
“ A tárgyak fölénye olyan átható, hogy a változatok mögé mindig képesek odavetíteni a
legvégesebb Állóképet. A létezés elvarázsoltjai. S terük a legvégtelenebb zsákutca, amibe a
mozgás bezárhatja magát. Az ideges és békétlen fény - a szellem -, ami „elválasztja az
éjszakától” őket, tulajdonképpen hazátlan hozzájuk képest: égen futó földönfutó. S közben
azon iparkodik, hogy kivételes magasabbrendűségét megpróbálja beoltani a tárgyak
kivételesen lecsillapodottságával.”
Nemes Nagy Ágnes
Az itt kiállított anyag kicsit más, mint az eddig látottak. A hely is, az üzenet is. Mintha
egy nagy család tagjai morzéznának egymásnak. Mintha a főszereplő dadogna egy kicsit.
De mikor a rátalál az írokájára, megoldódik a nyelve.
„Írás közben mindig akkor kapok erőre, mikor olyas
miről beszélek, olyasmire próbálok utalni, amiről
semmit sem tudok. A művészet eleve „bizonytalanra
megy”. Ha tudom, már nem szívesen írom. Persze,
azért muszáj. Sajnos. Az volna gyönyörű, ha
írás közben, szótól szóig, mondattól mondatig -
mint a zseblámpafény - világhatnánk ma-
gunknak, és így érhetnénk tetten azt, ami éppen
a mi tettenéréseinktől lesz azzá, ami. Okosságunk,
elfogultságaink, rögeszméink, hiteink, túlbuzgó
képzeletünk azonban reflektorral világítja be előre
az utat… Jóistenné kell lennünk, menthetet-
lenül. Csinálnunk kell a világot, s nem tetten-
érnünk. Semmire nem vágyom úgy, mint tiszta
tudattal lenni - ha ezzel pillanatokra is -em-
léktelenül. És erre visszaemlékezni, párhuzamba
állítva okosságommal, elfogultságommal stb.
Realistának lenni - már amennyire lehet: zseb-
lámpával szunjektivizálni, nem reflektorral.
Legyünk szerények. “
Mészöly Miklós
Kinga egész lénye különös. Minden, ami a keze, lelke nyomát viseli: varázslatos.
Nem kalickázható be semmi fajta magatartási sémára - hogy ne mondjam: stílusba
Bázis abban az agresszív vizuális világban, ami körülvesz bennünket. Több, mint
harminc éve ismertem meg őt a MOME-n (leány nevén Iparművészeti Főiskola).
Mesterszakán készülő hodászi cigánytemplom egyik építészhallgatójának pályázati

tervéhez, egy gyönyörű üvegszemes falat, kaput tervezett. Akkor már lehetett látni, hogy
törvényen kívüli lánnyal van dolgunk. Azóta nem veszítettük el egymást szemelől. Pár évvel
később a Királyi Pál utcában épülő Art hotel bejárati előterében csinált két elképesztően
szép oszlopfőt, ami az egész tér atmoszféráját átfesti. Sajnos a későbbiekben nem volt rá
mód együtt dolgozni, mert itthagyta Budapestet. (Egyébként az épület Pro-Architectura díjat
kapott.) Azóta csak távolról figyelem Kinga varázslatos, de nem rögtelen útját.
Örülök, hogy ezt itt elmondhattam. Végezetül: Szabó T. Anna: " Tégla, Ágy " című
versének Pilinszky Jánostól származó mottójához ( "Az ágy közös. A párna nem." )
kapcsolódva énekelnék egy népdalt.
Jaj de bajos egy párnája feküdni
Aki egymást nem igazán szereti
||: A párnájak a két széle elszakad
A közepe tiszta újan megmarad :||
Ki az első szeretőjét elhagyja
Életében mindig csak azt siratja
||: Én is olyan szeretőmet hagytam el
Amíg élek soha nem felejtem el. :||
Tele van a temető árka vízzel
Tele van a szívem keserűséggel
||: Jó az Isten leapasztja a vizet
Visszahozza a régi szeretőmet, :||
He eljönnél ablakomba egy este
Megláthatnád a bántot lefestve
||: Megláthatnák két halovány orcámat
Meghallhatnád hogy sóhajtok utánad. :||
Mielőtt a kiállítást megnyílna mi lenne, ha nyílt színen megköszönteném Kingát és Pétert
130. születésnapján?